A Festetics család birtokát képező keresztúri selymes, homokos Balaton part az 1880-as években már a csendet, pihenést szeretők kedvelt területe volt,

de ekkor még a keresztúri bivaly csorda legelészett itt. Az 1891-es filoxéra vész elpusztította a zalai part szőlőskertjeit.

Ezért az akkori földművelésügyi kormányzat Széchényi Imre grófot bízta meg, hogy Keresztúr határában vegyen bérbe a hat kilométer hosszúságú

uradalmi területen 317 holdat és alakítson ki ott 585 telket a homokon, amelyben a filoxéra nem él meg.

A kormánybiztos saját maga vezette az első szőlők ültetését.Az elszegényedett és koldusbotra jutott zalai bortermelő családok vették bérbe a parcellákat,

akik döntően Badacsonytomaj és Meszes-györök (ma, Balatongyörök) községekből jöttek.

Az egyszerű vincellér családok (Bándi, Wenczel, Csabi) mellett nagy szőlőterületei voltak tehetős nagykanizsai és budapesti polgár családoknak is:

Aczél, Hercegh, Sólyomvári (Schnetzer), Sártóry. Az eredmény minden várakozást felülmúlt.

Az 1896-os első szüret bőséges volt, aminek az emlékére kőkeresztet állítottak a telepesek.

Hálából a telepítő kormánybiztos feleségéről Andrássy Máriáról nevezték el a területet (Mária –telep).

A Fonyód felé eső részeket Szőlő-telepnek és Hullám-telepnek kezdték hívni.

Hangsúlyozni kell, hogy a századforduló éveiben csupán néhányan töltötték az egész évet Mária-telepen.

A nagy többség az északi parton lakott és nyáron csónakkal, télen szánkóval kelt át a Balatonon, hogy gazdálkodjon.

Ideiglenes házikók és hajlékok épültek, de a tehetősebbek nyaraló villát is építettek a végeláthatatlan szőlőkben.

A szőlő- és borkultúra egészen az 1970-es évekig fentmaradt, amikor szinte teljesen felparcellázták a nagy szőlőskerteket.

Fellendült a fürdő élet is, mivel a gazdák nyáron a házakat bérbe adták a pihenni vágyóknak. A vízben fürdőbódékat emeltek,

majd 1902-ben megalakult az első fürdőegylet.

Az első villák egyike volt a híres Béla-vár, amelyet Bernáth Béla marcali ügyvéd épített,

ahol felejthetetlen nyarakat töltött gyerekkorában Bernáth Aurél a későbbi neves festőművész, aki érzékletesen írta le a Balatonmária hős korát,

"Így éltünk Pannóniában" című önéletírásában.

A húszadik században sok művész alkotott és alkot ma is községünkben a Balaton által ihletett légkörben. Tőkés Sándor festő, Bognár Károly faszobrász,

Bárdos Lajos zeneszerző, karnagy. Az utóbbi művész különösképpen ragaszkodott a Máriához, mert amikor csak tehette itt tartozkodott népes családjával.

Nevét viseli és az életművét gondozza a balatonkeresztúri Bárdos Lajos női énekkar.

Miután a Déli Vasút Társaság megállóhelyet létesített, felgyorsult a fejlődés és újabb parcellázásokra került sor.

1902-ben már hajókikötőt terveztek, amely csak 1969-ben valósult meg.

1912-ben megépítette Dr. Szigethy Károly orvos a az első, 36 szobás máriai szállodát,amely hat holdon lett kialakítva és a Park Szálló nevet kapta.

Sorra épültek a panziók, lakóházak és rövid időn belül a Dél-Balaton egyik legkedveltebb üdülőhelye lett.

Olcsó és kényelmes hotelok, panziók és magán szállóhelyek álltak a rendelkezésére a turistáknak,

akiknek a létszáma a külföldi és belföldi vendég éjszakákat tekintve az 1960-as évektől kezdve az 1990-es évekig mindig magasan állt.

Nem feledhetjük el azt sem, hogy sok város, vállalat épített a községben üdülőt és sok-sok gyereknek nyújtott felejthetetlen nyári élményt a számos ifjúsági tábor.

Az első világháború után, miután a balatoni fürdőélet tömegessé vált, a fürdő telep fontos mérföldkőhöz érkezett.

Rakovszky Iván belügyminiszter 1925/26-ban egy Belügyminiszteri rendelettel a már kialakult Mária-telep és Hullám-telep lakott részeit

Balatonmária néven egyesítette és kisközség rangra emelte. Az eredeti okirat a Polgármesteri Hivatalban megtekinthető.

1996-ban és 2006-ban a település méltóképpen ünnepelte meg ennek az eseménynek az évfordulóját.

A község mai végleges nevét 1927-es belügyminiszteri rendelet szabályozta és a helység Balatonmáriafürdő lett,

és községi rangot kapott. Az ötvenes években Közös Tanácsot hoztak létre Balatonkeresztúr, Balatonmáriafürdő és Balatonújlak vezetői, ami 1989-ig működött.

Az 1993-as adatok szerint a 28 balatoni üdülőhely között rangos helyet foglalt el.

Az 1990-es Önkormányzati választást követően Balatonmáriafürdő Képviselő-testülete önálló Polgármesteri Hivatalt hozott létre,

majd 2006-ban Balatonkeresztúrral közös körjegyzőséget alakított ki.